Forradalom 1956. október 23 - Tarján,Albert Camus,Magyar Egyetemisták,Főiskolások Szövetsége,Gerő Ernő,Magyar Rádió,Rákosi Mátyás,Nagy Imre,Hegedüs András,Hazafias Népfront,Petőfi Kör,Szovjet Kommunista Párt XX,Rajk László,Vörös Hadsereg,Wladislaw Gomulkát,Szabad Nép,Piros László,Veres Péter,Sinkovits Imre,Nagy Imrét,Központi Vezetőségének,Kossuth Rádió,Dózsa György,Bródy Sándor, - klarika47 Blogja

Továbbiak »

Belépés

			klarika47.blog.xfree.hu
Ha érted a saját lényedet, érted mindenki lényét.			Kiss Tiborné 1947.10.29 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Forradalom 1956. október 23

2018-04-30 17:58:24, hétfő

	Szerző: Tarján M. Tamás ,,A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat." (Albert Camus) 1956. október 23-án, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) által szervezett budapesti tömegtüntetéssel - és számos vidéki megmozdulással - kezdődött az országot hamarosan lángba borító forradalom, aminek legfőbb kiváltó oka a sztálinista diktatúra által keltett általános társadalmi elégedetlenség volt. A Gerő Ernő vezette MDP ellenséges fellépése nyomán a feldühödött tömeg az esti órákra agresszívvá vált, rövid időn belül fegyvert is szerzett, a Magyar Rádió épületét őrző karhatalmisták sortüze után pedig felkelést indított a diktatórikus rendszer megdöntésére. Az 1956. október 23-ával kezdődő eseménysorozat előzményei gyakorlatilag a kommunista hatalomátvételig nyúlnak vissza, a Rákosi Mátyás irányításával kialakított sztálinista diktatúra elhibázott gazdaságpolitikája - kollektivizálás, túlzott mértékű és irracionális iparosítás -, az abból eredő szegénység és az MDP által gyakorolt terror ugyanis már az ötvenes évek elejére komoly feszültséget eredményezett. A Sztálin halálát követő változás jegyében kinevezett miniszterelnök, Nagy Imre reformprogramja aztán egyfelől enyhítette a fennálló konfliktust, másfelől azonban engedményeivel ki is engedte a szellemet a palackból. Persze, az 1956-ban bekövetkező társadalmi robbanás nem történhetett volna meg, ha 1955 során az MDP Rákosi által irányított klikkje Moszkvában nem éri el Nagy kibuktatását, és - Hegedüs András miniszterelnöksége révén - nem a saját keményvonalas módszereit hozza vissza a gyakorlatba. Miután azonban az események épp így alakultak, a Hazafias Népfront és a Petőfi Kör révén komoly társadalmi és értelmiségi bázissal rendelkező Nagy Imre eltávolítása - és MDP-ből való kizárása - ismét komoly elégedetlenséget szült, Rákosi klikkjére pedig abból a szempontból is ,,rájárt a rúd", hogy 1956 februárjában, a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán Hruscsov - titkos, ámde később kiszivárgott beszédében - erőteljesen bírálta elődjét, és desztalinizációba kezdett úgy a Szovjetunióban, mint az egész szocialista blokkban. Az irányváltás következtében Rákosi Mátyás pártfőtitkár 1956 nyarán ismét megbukott - igaz, Gerő Ernő került a helyére -, június 28-án pedig kitört a poznani munkásfelkelés, mely veszélyes példát szolgáltatott a lengyelekkel egyébként is rokonszenvező magyarok számára. Az elégedetlenséget ezenfelül még az is szította, hogy a szovjet csapatok a semleges osztrák állam 1955-ös kikiáltása után is hazánkban maradtak, pedig szerződés szerint csak az addig megszállt Ausztria ellenőrzése miatt tartózkodtak Magyarországon. A bel- és külpolitikai eredők következtében 1956 ősze tehát igencsak forrónak bizonyult. Október 6-án, a rehabilitált Rajk László újratemetésén kétszázezren tüntettek részvételükkel a rendszer ellen, a hónap során pedig az egyetemisták országos szervezkedésbe kezdtek. Október 16-án, Szegeden megalakult az MDP-től független MEFESZ, mely Budapest mellett hamarosan a vidéki nagyvárosok - Sopron, Pécs, Miskolc - hallgatóit is egységbe fogta, illetve október 20-án 10, majd 22-én 16 pontban rögzítette - többek között a Vörös Hadsereg kivonására és a Rákosi-féle rendszer lebontására vonatkozó - követeléseit. A budapesti megmozdulás előestéjén aztán Lengyelországban újabb - Wladislaw Gomulkát később hatalomra juttató - felkelés robbant ki, melyet a magyar közvélemény rokonszenvvel figyelt, a hallgatói szervezet pedig szimpátiatüntetéssel kívánt támogatni. A MEFESZ október 22-én a Műegyetemen országos gyűlést tartott, ahol a 16 pont elfogadása mellett a küldöttek arról is megállapodtak, hogy másnap délután 3 órakor demonstrációt tartanak Bem József szobránál. Október 23-án délelőtt a tüntetés engedélyezése körül hatalmas zűrzavar alakult ki, ugyanis a Szabad Nép pozitív hangvételű cikke ellenére Piros László belügyminiszter nem engedélyezte a demonstrációt. Piros aztán két óra körül megváltoztatta döntését, ezzel egy időben pedig az ÁVH erőit is mozgósította az esetleges zavargások megfékezésére. Közben - a budapestieket megelőzve - a debreceni egyetemisták már 23-án reggel hangot adtak elégedetlenségüknek, később pedig a karhatalom itt alkalmazott először fegyveres erőszakot a demonstrálókkal szemben. A nap folyamán egyébként Miskolcon is jelentős munkás- és diákmegmozdulások kezdődtek. Az események centrumában, a fővárosban eközben a MEFESZ kezdeményezéséhez többek között a DISZ, a Petőfi Kör, illetve az Írószövetség is csatlakozott, utóbbi szervezet elnöke, Veres Péter pedig a Bem-szobornál tartott tüntetésen később beszédet is mondott. A Bem téren körülbelül ötvenezren hallgatták végig a szónoklatokat és a Sinkovits Imre által elszavalt Nemzeti dalt, majd öt óra körül a tömeg átkelt a Margit hídon, és a Parlament elé vonult, ahol Nagy Imrét követelte. A politikus, aki egyébként nem támogatta a tüntetést, csak az MDP Központi Vezetőségének utasítására, este 9 órakor jelent meg a 2-300 000 fősre duzzadt tömeg előtt, és végül csalódással töltötte el a várakozókat, ugyanis nem ígért többet 1953-ban meghirdetett programjánál. Ez az ajánlat október 23-án este már kevésnek bizonyult. Nagy Imre békítő szavai tehát nem értek el eredményt, ugyanakkor az állampárt kétszínű viselkedése és ellenséges fellépése időközben agresszivitásra sarkallta a Rákosi-címertől megszabadított nemzetiszínű lobogókkal demonstráló tömeget. Piros László hezitálása mellett a Kossuth téri több órás várakozás már magában is feszültséget eredményezett, ám az igazi olaj a tűzre - a belgrádi tárgyalásokról aznap hazatérő - Gerő Ernő pártfőtitkár este 8-kor elmondott rádióbeszéde volt, melyben esztelen módon soviniszta és nacionalista vádakkal illette a tüntetőket, és lényegében hadat üzent nekik. A Kossuth Rádió adása az utolsó illúziókat is eloszlatta afelől, hogy az MDP hajlana bármiféle kompromisszumra, és amellett, hogy valószínűleg megsokszorozta a Dózsa György úton álló gigantikus Sztálin-szobor ledöntésére készülő tömeget, a Magyar Rádió épülete előtt tüntetőket is felpaprikázta, valamint a Szabad Nép szerkesztőségének, és számos őrsnek és katonai intézménynek az ostromához is hozzájárult. A rádiónál egyébként az egyetemisták már október 22-e este óta követelték a 16 pont beolvasását, ám kérésüket még úgy sem teljesítették, hogy több ezer demonstrálóból álló erősítés érkezett a Bródy Sándor utcába, akiket a karhatalom képtelen volt szétzavarni. Miután a rádió őrei belátták tehetetlenségüket, a demonstrálók rendelkezésére bocsátottak egy közvetítőkocsit, ez azonban a látszat ellenére használhatatlan volt. A tüntetők a csalás lelepleződése után természetesen még inkább felbőszültek. Közben - az MDP Központi Vezetőségének döntése nyomán - a Magyar Rádió védelmére a honvédség és az ÁVH is fegyveres osztagot indított, az egyenruhások egy része azonban a térre érkezve átállt a tüntetők oldalára. A demonstrálók időközben más helyről is sikeresen felfegyverezték magukat, ez a körülmény pedig menthetetlen módon a vérengzés felé sodorta az eseményeket. A Magyar Rádió épülete előtti szűk téren összepréselődött ideges tömeg és a tüntetőktől rettegő fegyveresek közti feszültséget tovább fokozta a sötétségből eredő bizonytalanság, és gyakorlatilag szinte csak idő kérdése volt, mikor dördül el az első lövés. Erre este tíz óra körül került sor, azt követően pedig a Rádió védői tüzet nyitottak a demonstrálókra; megkezdődött a Bródy Sándor utcai épület ostroma, ami egészen hajnalig elhúzódott. Az MDP KV az éjszaka érkező hírek nyomán eközben úgy döntött, segítséget kér a szovjetektől, így a Vörös Hadsereg alakulatai október 24-én hajnalban bevonultak Budapestre, és számos stratégiai ponton összecsaptak az őket feltartóztató felkelőcsapatokkal. Megkezdődött a forradalom fegyveres szakasza. Ma, amikor 1956 hőseire emlékezünk, jusson eszünkbe: a forradalmat sem külön-külön hajtotta végre néhány ember, hanem egymásért kiállva, egységben, összefogva ért célt a tömeg! '56 tanulsága ma is élő példa legyen számunkra, hiszen a magyar történelem során már többször bebizonyosodott, hogy ha összefogunk, megdönthető az elnyomó rendszer. A cél nem változott: vissza akarjuk vezetni Magyarországot a demokrácia útjára. Erre jövő tavasszal minden esélyünk megvan. A változás elkezdődött!

0 komment , kategória: Hazám hazám 3.

Címkék: elégedetlenséget, tömegtüntetéssel, összepréselődött, hatalomátvételig, lengyelországban, reformprogramja, belügyminiszter, magyarországhoz, kompromisszumra, bebizonyosodott, közvetítőkocsit, használhatatlan, kollektivizálás, demonstrálókkal, agresszivitásra, felfegyverezték, magyarországot, demonstrálókra, szervezkedésbe, karhatalmisták, megszabadított, elégedetlenség, megváltoztatta, rendelkezésére, megsokszorozta, miniszterelnök, munkásfelkelés, bizonytalanság, tárgyalásokról, megmozdulással, szovjetunióban, részvételükkel, engedményeivel, magyarországon, eseménysorozat, demonstrálóból, elmúlt húsz, történelmi leckét, fülét betömő, vérfolyam most, magára maradt, magyar harcosok, országot hamarosan, sztálinista diktatúra, feldühödött tömeg, esti órákra, diktatórikus rendszer, kommunista hatalomátvételig, abból eredő, ötvenes évek, fennálló konfliktust, 1956-ban bekövetkező, Tarján, Albert Camus, Magyar Egyetemisták, Főiskolások Szövetsége, Gerő Ernő, Magyar Rádió, Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Hegedüs András, Hazafias Népfront, Petőfi Kör, Szovjet Kommunista Párt XX, Rajk László, Vörös Hadsereg, Wladislaw Gomulkát, Szabad Nép, Piros László, Veres Péter, Sinkovits Imre, Nagy Imrét, Központi Vezetőségének, Kossuth Rádió, Dózsa György, Bródy Sándor,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]